„A Hortobágy nagy úr. Az csak annak ad, akinek akar. Olyan, mint a szűzlány. Kényes és válogatós. Csak szerelemből.”
Móricz Zsigmond
Alapítványunk a hortobágyi pusztákon kezdte meg működését.
A kurátorok 2004 júniusában bejárták az egykori telepes-táborok helyszíneit. Öt év múltán ismét a pusztát járva emlékeztünk megalakulásunkra. Ugyancsak a Hortobágyi Nemzeti Park segítő közreműködésével. Közben sem kerültünk ki a puszta vonzásából.
Ez a néhány év arra volt elég, hogy rájöjjünk: minél ismerősebb a puszta, annál kevésbé ismerjük. Kis kurátor-csapatunk erősítést kapott: ökológust és agrármérnököt, akiknek napi munkája és életvitele a puszta világához kapcsolódik. S akikkel − a szó szoros és átvitt értelmében is − bemehettünk a puszta mélyére: ahol turista nemigen fordul meg, s ahova évtizedes tudás és tapasztalat birtokában lehet némi betekintést nyerni. Két napon át jártuk a májusi pusztát Hortobágy borongós-napsütéses ege alatt, s eközben szempontok, szemléletek, perspektívák tágultak, ütköztek, cserélődtek.
S egy társaság magva kezdett el formálódni: − Hortobágyjárók Klubja? Meglátjuk.