Magunkról :: Táborvilág :: Projektjeink :: Kiállításaink :: Hortobágyjárók :: Dédunokák :: Publikációk :: Havi képmelléklet :: Emlékhelyek

„…amilyen mértékben az emberek a saját kort mindig új kornak, ’újkornak’ tapasztalták, olyan mértékben növekedett a jövő kihívása. Ezért vonatkozik speciális kérdésünk a mindenkori jelenre és annak időközben elmúlt egykori jövőjére.”
Reinhart Kosseleck

2019. június

Másfél évtizede folyó programjaink lezárásához közeledve, 20-22. között a Patkós csárda – Nyugati fogadóház környékéről kiindulva, az ismert hortobágyi terepek bejárása, őszi programjaink előkészítése, ismerettárunk bővítése végett. 22-én Hortobágy községben részt vettünk a kitelepített táborlakók és utódjaik emléknapi rendezvényein az ökumenikus emléktemplomban és a sínkeresztnél.

·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·
·

2019. július–augusztus

A nyár folyamán zöld utat kapott évek óta (honlap-bejegyzéseinkben is több ízben) ismételgetett helyreigazítási kérelmünk: kicserélték a Terror Háza Múzeum kitelepítéseket bemutató tábláját. A korabeli rémhírek, mendemondák helyén ettől fogva a témakörre vonatkozó alapvető ismeretek, adatok, földrajzi nevek olvashatók. Közöttük a hortobágyi-nagykunsági kényszermunkatáborok helyben, térképeken és iratokban használatos, pontos elnevezései is. A táblacsere a Ház történetében valószínűleg elviselhető költségtényezőként elkönyvelhető apró mozzanat csupán. A mi szempontunkból viszont jelzésértékű – talán az emlékezetpolitikai rögzültségek oldódására utaló – esemény. Végül is: a rendszer változásának kezdetei után harminc évvel egy civil szervezet remélhet-e többet ennél? Köszönjük.

A BUKSZ 2019. tavasz-nyári számában megjelent Saád József recenziója Gyarmati György – Palasik Mária (szerk.) (2018) Honukban otthontalanok. Tanulmányok az 1951. évi budapesti kitelepítések történetéből. című kötetről. A két téma: a budapesti és a vidéki „osztályellenség” kitelepítésének kutatása jórészt egymástól függetlenül, párhuzamosan, egymásra ugyan néha reflektálva folyik. Pedig a két történetben – a földrajzi és társadalmi hátterek jellegzetes eltérései mellett – sok az érintkezés: például az eljárások lefolytatása, a „jogi” háttere, következményei (tulajdon-fosztás, családi kötelékek szétzilálása) terén. Mára mindkét területen gazdag ismeretanyag halmozódott fel a levéltári források fokozatos feltárása, a visszaemlékezések még mindig gazdagon buzgó forrása, a terepeken folyó aprólékos kutatások nyomán. A sokféle műhelyben halmozódó tudásanyag ma már lehetővé teszi, hogy megszülessen az 1945-1956 közti korszak: a Rákosi-kor társadalomtörténete. Nemcsak a hirtelen benépesülő (túlnépesülő) alföldi pusztákon szenvedő-bolyongó 13500 körüli budapesti kitelepített és a hortobágyi-nagykunsági táborokba deportált 8500 körüli rab sorsa, hanem az életútjaikban követhető történetek: a táborvilág kiépülése, a hadigazdálkodás, a paraszttalanítás, a szocialista Landflucht, a tulajdonok forgatása is. Az eltelt hét évtized pedig már kellő rálátást biztosíthat ahhoz, hogy új fogalmak, értelmezés-változatok, narratívák szülessenek a háború utáni társadalomkísérletről és annak következményeiről.


Budapest, Szarvas tér. Az 1950-1953 közötti kitelepítések emlékművének leleplezése. 2010. október 24. (TTMA)

Magunkról

Kurátorok

1% szponzorálás

Aktuális

Évről évre:

2019

2018

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

Dokumentumok

:: TELEPESEK Társadalmi Múzeum Alapítvány :: Munkatársak :: Elérhetőségek :: Támogatás :: Kapcsolataink :: Rólunk írták ::
 
:: Copyright Saád József 2010 :: Web design Macskamenta ::